Téli depresszió után tavaszi fáradtság? - De mi okozza és hogyan tehetünk ellene?!
Téli depresszió után tavaszi fáradtság? A jó idő beköszöntével a tavaszi fáradtságot legtöbbször vitaminhiánnyal magyarázzuk. De milyen kulcsfontosságú szerpük van az életünkben és sokszor miért viseli meg a tavasz annyira a szervezetünket? Erre keressük most a válaszokat!
Az A-vitamin szükségletnek csak egyharmadát vesszük fel kész vitaminként - májból, tojásból, vajból, stb! A többi elővitamin, elsősorban béta-karotin formájában jut a szervezetünkbe. Hámvédő vitamin és szemünk éleslátásáért is "dolgozik". Hiányában a szervezet, fertőzésekkel szembeni ellenálló képessége is csökken. Az A-vitamin hiánya főleg az idősek körében gyakoribb. A fertőzések- például a tüdőgyulladás - fokozzák a vitamin felhasználását, ezért időseknél fokozottan figyelni kell az A-vitamin elégséges bevitelére is.
A D-vitamin szintén zsírban oldódó vitamin. Akkor képződik, amikor a bőrünket UVB sugarak érik. Ezért napi legalább 10 perces szabadban tartózkodás ellátja a szervezetünket a kellő D-vitamin mennyiséggel, ám az őszi, téli időszakban nem jut a bőrünk elegendő napsugárzáshoz, ezért vitaminpótlásra van szükség. A szervezet D-vitamin előállító képessége a korral csökken. Csontozatunk egészségének megőrzéséhez nélkülözhetetlen vitamin.
Az E-vitamin nem csak az öregedést képes késleltetni, de hatékonyan védi az immunrendszert a károsító anyagokból, mint például a cigarettafüstből származó méreganyagok ellen is. Az ajánlott napi bevitel nőknek 12 mg, férfiaknak 14 mg. A teljes antioxidáns hatás eléréséhez azonban nagyobb mennyiségre van szükség. Egészséges emberben, kellően változatos étrend, növényi olajok használata mellett, a táplálkozási eredetű E-vitamin hiány nem fordulhat elő.
A K-vitaminról sokkal kevesebb ismeret él a köztudatban, mint a fenti három "népszerűbb" vitaminról, pedig ez is igen fontos feladatokat lát el. Szervezetünkben többek között a véralvadást előidéző fehérjék képződéséhez nélkülözhetetlen. A béltraktus baktériumai képesek ezt a vitamint előállítani, sőt a napi szükséges K-vitamin 80%-át ezek a baktériumok szintetizálják. K-vitaminhiány a szervezetben, egészséges bélrendszernél szinte kizárt. A D-vitaminnal együtt segít a csontritkulás megelőzésében.
A B1-, B2-vitamin a megfelelő energiafelhasználást segítik és a szemek, bőr és az idegrendszer épségéért is felelnek. B1-vitamin vagy más néven a tiamin a szénhidrát anyagcsere szabályozásában vesz részt. Hiánya éhezés, diétás megszorítás vagy egyoldalú étkezés következtében alakul ki. A riboflavin (B2-vitamin) az oxidációs folyamatokban egy enzimalkotó rész, hiánya bőr és nyálkahártya tüneteket okoz. A riboflavint nagyon sok élelmiszer tartalmaz, ezért izolált hiánya nem fordul elő.
A B6-vitaminnak többek között az aminosavak és az esszenciális zsírsavak anyagcseréjében van fontos feladata. Egy felmérés szerint a nők fele nem jut hozzá a napi ajánlott mennyiségű B6-vitaminhoz. A fogamzásgátlót szedő nőknél ez az arány még sokkal magasabb. Már kisebb mértékű hiánya is növeli a szervezetben a homocisztein szintet, ami a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát növeli.
A biotin (H-vitamin, B7-vitamin) és a pantoténsav (B5-vitamin) a zsírok és szénhidrátok felhasználásában és egymásba való átalakulásában vesz részt. Biotin hiányában étvágytalanság, bőrelváltozások, vérszegénység, érzészavar és koleszterinszint-emelkedés jelentkezhet. A pantoténsav többek között a hajunk színét és a növekedést befolyásolja. Hiánya hasfájást, hányingert, álmatlanságot, gyengeséget és érzészavart eredményezhet.
Manapság C-vitamin-hiány nagyon ritkán fordul elő. Ez a nagyon sokrétű vitamin méltán az egyik legismertebb a vitaminok között. Hatása az egész testre kiterjed. Erősíti a hajszálerek falát, a kollagén képződéséhez szükséges, egészségesen tartja az izmokat és az ínszalagokat valamint az ínyt. Vízben oldódó antioxidáns, amely a szabad gyökök károsító hatása ellen véd. Napi 10 mg-nál kevesebb C-vitamin skorbut, 50 mg-nál kevesebb pedig szívbetegségek és szürke hályog kialakulásának kockázatát növeli. Átlagosan napi 100-150 mg C-vitamin ajánlott, ami már 3 deciliter frissen facsart narancslében megtalálható. Napi 500 mg-nál nagyobb bevitel nem ajánlott.
Természetes vitaminforrások:
A zsírban oldódó vitaminokat főként tej és tejtermékekben, tojásban, halakban és növényi olajokban találjuk meg. A tőkehalmáj nagyon gazdag D-vitaminban, belőle 1 g már fedezi a napi D-vitamin szükségletünket. K-vitaminban gazdag a szója, a sötétzöld levelű zöldségek nagy K-vitamin- és karotin-tartalommal rendelkeznek. A búzacsíra, teljes kiőrlésű gabonák, mandula, dió és mogyoró gazdag E- és B6-vitaminban. Az állati eredetű élelmiszerek B12-, B6-vitamin és biotin tartalma jelentős. C-vitaminban gazdag a citrusféléken kívül a kivi, brokkoli, karfiol, karalábé, sóska és a paradicsom. Viszont hőre és erős fényre lebomlik, ezért is ajánlott minél többször nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani. A tavaszi fáradtságot a télen jelentősen lecsökkent D- és C-vitamin szint okozhatja, ha a téli borús időben nem gondoskodtunk a plusz bevitelről. Változatos étrenddel a kellő vitamin mennyiséget biztosítani tudjuk a szervezetünk számára. Így elkerülhető a tényleges vitaminhiány.
